Delfin 1. (párban)

A résztvevőket párokra osztják. A tevékenységvezető és a társoktató közösen mutatják be a feladatot. Egyikük kitalál egy feladatot a másiknak (ez legyen egy egyszerű tevékenység valamilyen rendelkezésre álló tárggyal, például vegye fel a tollat a szobában lévő asztalról vagy üljön le egy székre). A tréner nem mondja el a feladatot partnerének, csak pozitív visszajelzéssel értékeli partnere tevékenységét. A másik srácnak, a delfinnek ki kell találnia, mi a feladata. A delfin bármilyen tevékenységet elkezdhet a teremben úgy, hogy szorosan figyeli a „szelídítőt”, hogy lássa, mikor kap pozitív visszajelzést a trénertől (ez lehet hang, vagy siket résztvevők esetében vizuális jel, például taps SL-ben ). Ha a Doplhin jó irányba tart, visszajelzést kap. Ha nem jó irányba indul, akkor nincs visszajelzés (a játék abban különbözik a hideg-meleg játéktól, hogy nincs „hideg”, hanem csak „meleg”). A delfinnek kreatívnak kell lennie, és mindenféle irányt és tevékenységet kipróbálnia kell, amíg megerősítést nem kap, és végre meg nem találja a munkáját. Az előadás után a résztvevők párban (a pár mindkét tagja mindkét szerepben) kipróbálják a szótlan delfinképzést.

Kezdő vagy fiatal csoportok esetében a facilitátor irányítja a folyamatot, és segíthet a pároknak, ha nem elég kreatívak a tevékenységek kidolgozásához, vagy ha nem egyértelmű a megerősítés.